Folytatjuk a doppingtémával kapcsolatos írásaink közlését. Most az egyik meghatározó játékosunk írja le személyes tapasztalatát és véleményét ebben a témában.

Kábítószer és a többi a dartsban.

 Én sokáig abban a hitben éltem hogy a darts sportban a dopping csak az alkoholra koncentrálódik. És azt is gondoltam hogy minél rangosabb egy verseny annál kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. Eljött az idő amikor elérhető volt hogy nemzetközi versenyen, jelesül a Soproni Európa bajnokságon részt vehessek. Az első nap maga volt a gyönyör. Rózsaszín ködbe burkolózva léptem be a „szentélybe”. Soha nem láttam ennyi darts játékost és dartsot kedvelő embert egy helyen. Sorra játszottuk a mérkőzéseket és élveztük a hangulatot. Aztán a harmadik napon alább hagyott a lelkesedés.

 Láttam hogy már reggel a 10 órás versenyeken vannak olyan játékosok akik alig állnak a lábukon. A következő napokon próbáltam csak a játékkal foglalkozni de több olyan dolog is történt ( balhé) ami egyértelműen az alkoholra és annak a mértéktelen fogyasztására lehetett vissza vezetni.

 A crickett egyéni versenyen aztán szembesültem azzal amit nem gondoltam volna. Több olyan játékos ellen is kellet játszanom akik alig álltak a lábukon, de nem lehetett érezni az alkoholt rajtuk. Viszont a pupilláik elárulták hogy komolyan be vannak lőve. Az egyik srác még a nyertes mérkőzése után meg is kínált egy speed tablettára hasonlító valamivel. Elkeseredve próbáltam érdeklődni tapasztalt játékosoktól hogy ez hogyan is történhet. Erre az volt a válasz hogy nehogy azt higgyem hogy a magyarok vagy bárki más ebben a teremben tiszta lenne. Sőt azt is mondta valaki ,hogy válogatottak között is van aki füvezik versenyen.

 Ekkor döntöttem el, hogy ha módom lesz rá akkor minden erőmmel küzdeni fogok ennek a sportnak a tisztaságáért. Mind a sportág megítélése mind a dartsos barátaim egészsége miatt.

 Sajnos az, hogy ezzel a dologgal nemzetközi versenyen találkoztam mélyen elkeserített. Elkezdtem figyelni a magyar dartsos közösséget. És arra jöttem rá hogy kétféle „játékos” nyúl ezekhez a szerekhez.
 Az egyik olyan aki ezzel szeretné ellensúlyozni tehetségtelenségét és úgy mond „ könnyedséggel” felül múlni az ellenfelet. Pedig lehet, hogy nem tehetségtelen csak türelmetlen és unja a gyakorlást és úgy érzi neki nem kell edzés, hiszen dobott már 180 pontot.
 A másik az a típus aki nem ura az idegeinek. Nem tudja kizárni a külvilágot és nem képes NAGY TÉT alatt koncentrálni a táblánál. Minden külső körülmény zavarja és ha droghoz vagy alkoholhoz nyúl akkor megszűnik a külvilág és nem remeg a kéz.

 Szerencsére a közelmúlt azt mutatja, hogy egyre kevesebben élnek ezekkel a módszerekkel. Sajnos akik élnek, azok egyre eredménytelenebbek és néhányukból ez ellenszenves viselkedést vált ki. Ezek a játékosok nem a sportolók közé valók.